A Láng Művelődési Központ házavató ünnepsége

Az ünnepségen mindenekelőtt köszöntötték a XIII. kerület alpolgármesterét, Borszéki Gyula urat, az Angyalföldi Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesület elnökét, Veisse István urat, a Láng Művelődési Központ igazgatónőjét, Décsiné Viszmeg Ágota asszonyt, az épületben működő civil szervezetek vezetőit és tagjait és az egybegyűlt hallgatóságot.

Az Angyalföldi Láng Művelődési Központ gyökerei 1929-ig, az első Láng-gyári művelődési közösségek megalakulásáig nyúlnak vissza. A gyártulajdonos a Láng-család mindig mecénásai voltak a kultúrának és a művelődésnek, ezért 1939-től már önálló kultúrházat biztosítottak a gyár dolgozói részére, amely 1968-ig üzemelt. Ekkor került sor az épület felújítására és bővítésére, majd 1970 januárjában a modern, XX. századnak megfelelő Láng Művelődési Központ átadására.
Az ingatlan 1997-ben a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonába került és 10 évre kellett vállalni a művelődési ház fenntartását. Az akkor az épületben működő Láng Művelődési Központ Egyesülettel az Önkormányzat közművelődési megállapodást kötött a kulturális és civil feladatok ellátására. A lakossági visszajelzések alapján az  Önkormányzat vezetése úgy ítélte meg, hogy továbbra is kultúrházként tartja meg az épületet.
Az eltelt 20 év alatt a művelődési központ a kerület kulturális életében jelentős helyet foglal el tevékenységével, a különböző művészeti és civilszervezetek befogadásával és segítésével. A Ház rendezvényei a lakosság körében kedveltek.
A kulturális és civil tevékenység minél magasabb kiszolgálása érdekében az Önkormányzat saját forrásból több mint 1 milliárd 300 ezer Ft-ért újította fel az épületet. Ennek - a kerület életében is jelentős beruházásnak - a közönség számára történő átadását ünnepelte a Ház a Gálaműsorral.

Elsőként a KONCERTMUZSIKA ZENEKART hallhatta a közönség.
A zenekart 1922-ben zenetanárok baráti köre hozta létre Kőbányán. A zenekar művészi fejlődése a 60-as években bontakozott ki.

A rendszerváltás kedvezőtlenül érintette a zenekart, elveszítette korábbi támogatását és felszerelésének nagy részét, de a muzsikusok tovább folytatták munkájukat. 2004-ben létre jött az Alapítvány a Koncertmuzsika Zenekarért, amely esélyt ad a Zenekar fennmaradására és további fejlődésére. A zenekar azóta Koncertmuzsika Zenekar néven eredményesen, de egyre nehezebb körülmények között saját erejéből élt és dolgozott, a hiányzó külső anyagi támogatást pályázatokon nyert összegekkel pótolta. 2018 júliusában a zenekar a Láng Egyesület tagja lett, így remélhetően otthonra talált a Művelődési Központban.

A Zenekar repertoárja a barokk irodalomtól a klasszikán és romantikán át az opera, operett irodalomig terjed, de szerepel benne néhány XX. századi kortársmű is. A Zenekarral szólistaként rendszeresen szerepeltek és szerepelnek rangos művészek, fiatal tehetségek.
A zenekar  Brahms: V magyar táncát adta elő, vezényelt Csányi Valéria, majd Brahms: VI. magyar táncát, vezényelt Geszti Tamás.

Következő fellépő a STELLA KÓRUS volt.
A Stella Kórust 1977-ben alapították a zene és a kóruséneklés barátai. Célul tűzték ki a magyar és a nemzetközi kórusirodalom reme¬keinek megismerését, népszerűsítését, magas szintű bemutatását és a tagok zenei önképzését. Néhány év elmúltával programjuk kibővült azzal, hogy feladatuknak tekintették hazánk kóruskultúrájának megismertetését nemzetközi szinten a régebbi, illetve az újabb magyar kórusirodalom műveinek előadásával.
Az énekkar tagjai fiatal és középkorú, az élet különböző területen dolgozó szakemberek, egyetemisták és középiskolások. Az együttes vezetője, alapító karnagya Baráz József gimnáziumi tanár volt. Vezetése alatt a Stella kórus több állami és külföldi díjat begyűjtve bejárta egész Európát, de megfordultak az Egyesült Államokban és Kanadában is. Ezen utazások egyikének alkalmával maga II. János Pál pápa személyesen fogadta és áldotta meg a kórust. Angyalföldhöz 1995 novemberétől kötődnek, ugyanis ekkor találtak a Láng Művelődési Központban végleges otthonra. A kórus karmestere Zongor Attila.
A kórus műsorán reneszánsz, barokk és klasszikus egyházi, világi művek, spirituálék, népszerű jazz feldolgozásokon kívül Kodály, Bartók, Bárdos és más magyar zeneszerzők művei szerepeltek.
Műsoruk:
Charpentier: Te Deum (Saroantyie: Te Deum)
Giuseppe De Marzi: Signore delle cime (Gyuzeppe De Marzi: Szinyóre delle címe)
Daróci Bárdos Tamás: Muzsikus-dal
Keith Hampton: Praise His Holy Name (Kéjt Hempton: Prejsz hali néjm)

Zongorán közreműködiött: Szél Mária, művészeti vezető és vezényel: Zongor Attila.

Következett a JAZZ AND MORE KÓRUS EGYESÜLET

A Jazz and More fiatal énekegyüttes. Nem hagyományos kórus, ők valami más...
Amikor nem is olyan régen elkezdtek együtt énekelni, talán kicsit közelíteni akarták egymáshoz azt, ami egykor összetartozott és összetartozik. Swinging Bach Singers néven a barokk óriást igyekeztek dzsesszes átiratokkal közelebb vinni azokhoz, akik nem barátai a komolyzenének. A repertoár bővülésével megjelentek az örökzöld slágerek, jazz és pop átiratok, gospelek, musicalek és az éneklést kiegészítette a mozgás, a tánc és a hangszeres kíséret. Ez indokolta nevük megváltoztatását, és ekkor lettek Jazz And More. Valamennyien amatőrként, a műfaj iránti szeretetből énekelnek. S hogy milyen eredménnyel, arról a sok hazai és egyre több külföldi felkérés és siker tanúskodik. Szívesen lépnek fel rendezvényeken, utcabálokon, fesztiválokon, céges partikon. Büszkék rá, hogy számos hazai kiváló énekes háttérkórusa lehettek az elmúlt években. Koncertjeiket vonzóan színesítik tehetséges szólistáik, és táncosaik.

A Gálán előadták:
Siyahamba és I pharadisi (két zulu népdal)
Good news (spirituálé)
Dorothy Fields-Cy Coleman: Sweet Charity című musical-jéből a Rhythm Of Life című dal

Művészeti vezető és vezényelt: Lovas Gabriella

Következett a KEIL ERNŐ KÖZHASZNÚ FÚVÓSZENEI EGYESÜLET.
A zenekar „őstörténete” 1926-ban kezdődött, amikor a Ganz gyár tanoncai és ifjú munkásai úgy döntöttek, hogy zenekart alapítanak. A létszám gyorsan gyarapodott, lelkes zenészek érkeztek a zenekarhoz, amely már akkor magas színvonalat képviselt, számos rendezvényre kapott meghívást. Az „újkorba” lépés 1990-ben történt meg, amikor a zenekar egyesületté alakult, és azóta is akként működik. 1996 is jelentős év volt a zenekar életében, ekkor kaptak lehetőséget arra, hogy a Láng Művelődési Központba költözzenek, és azóta itt van az otthonuk.

A zenekar repertoárja nagyon gazdag. Megtalálhatóak benne magyar és külföldi szerzők művei, klasszikus és modern zenei darabok, komolyzenék és szórakoztató műfaj egyaránt.
Évente minimum két nagykoncertet, tavasztól őszig térzenéket adnak a kerület, a város és az ország különböző pontjain, továbbá rendszeresen részt vesznek a hazai és a nemzetközi fesztiválokon.

A zenekar tagja a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségnek, amelynél ötévenként megmérettetik magukat. Utolsó minősítésére 2013 tavaszán került sor koncertfúvós és szórakoztató (show) kategóriákban, és mindkettőben megtartották a korábbi kiemelt arany fokozatukat.

2015-ben a zenekar elnyerte a XIII. Kerületi Önkormányzat Civil Vándorserlegét.

Műsoruk a következő volt:
Frolentíne: Koncert induló, Tom Jones összeállítás, közkedvest Olasz dallamok és a Karaván.
Karmester: Kovács Tibor.

Záró számként A HONFOGALÁS c. film betétdala csendült fel
Előadta a Keil Ernő fúvószenekar és a fellépő kórusok egyesített kara.

Képgalériánkba lépve láthatják a Gáláról készült képeket.